Tass község

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Bács-Kiskun megye
Kistérség: Kunszentmiklósi kistérség
Lakosság: 2997 fő
Terület: 74.72 km²
Népsűrűség: 40,11 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 76

Fekvése

Története

Első írásos említése: 1325 körül: Tas. Nevét vsz. Árpád fejedelem egyik unokájáról kapta, akinek itt lehetett egyik szállása. Területe az Árpád-korban Fejér, majd Solt vármegyéhez tartozott. A XIII. század végén a királyi tárnokok és ételhordók lakhelye volt. A XIV. században a Tassi nemeseké. A török időket átvészelte, az 1690-1695-ös összeírásban kisnemesek lakta nemesi község volt. A XVIII. században több nemesi családnak is részbirtoka. A XIX. században tűzvész, árvíz, kolera pusztította. 1882-ben érte el a vasút. 1925-ben a Kis-Duna torkolatánál vízi erőmű épült, amelyet az 1956-os jégár rombolt le. 1961-ben visszaépült a Kvassay zsilip mellé. Ugyanis itt végződik a Ráckevei (Soroksári) Duna ág.

Nevezetességei

Református templom. Benkó Károly tervei alapján 1886-1888 között épült. A torony csúcsán a csillag és a kakas a reformátusok mindkét jelképe látható. Zsilip. A szakemberek szerint az 1850-es évek dunai árvizeinek okozója a gyorsan befagyó Ráckevei (Soroksári)-Duna volt, ezért a két végén elrekesztették a folyamot. Lezárásával, az úszó jég egy irányba terelésével az árvizek nagyjából megszüntek, de a víz elposványosodott, belepte a hínár, a parti községek elvesztették folyami közlekedési lehetőségüket, a halak elpusztultak. Kvassay Jenő (1850-1919) vízimérnök – a sziget alsó és felső csúcsán épített zsiliprendszerrel, amelyen 30 m³ víz zúdul át másodpercenként- a víz áramlásának megindításával a Ráckevei (Soroksári)-Dunát ismét életre keltette. A folyó esése 48 km-en 4,3 méter, a szintkülönbség tette szükségessé a hajók számára a zsilip megépítését 1928-ban.

Képgaléria

Következő községek

További községek